Szebeni ikonok bemutatójára kerül sor

Európa legnagyobb üvegikon gyűjteményéről, a Nagyszeben közelében fekvő szibieli (Sibiel) múzeum 300 évet átölelő, páratlan bizánci üvegikonjairól készült könyvét mutatja be vetített képes előadáson Giovanni Ruggeri olasz újságíró pénteken este a Budapesti Román Kulturális Intézetben.

Brindusa Armanka, a román intézet igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy idén egybeesik a húsvét dátuma az ortodox és a katolikus egyházban, ezért döntöttek úgy, hogy a szibieli ikonokat tartalmazó könyv bemutatójával emlékezik az intézet a keleti és a nyugati kereszténység ünnepére. Románia szívében, Nagyszeben körzetében található az a múzeum, amely Európa legnagyobb, az ortodox keresztény tradíciót őrző, üvegre festett szentképek gyűjteményét mutatja be. Összesen 600 darab felbecsülhetetlen értékű üvegikont őriznek Szibiel faluban.

A bergamói illetőségű olasz újságíró turisztikai cikkeket írt Romániáról, egyik ilyen útján fedezte föl a szibieli ikonmúzeumot és sokadik útja után született meg a könyv, amelyet tavaly adtak ki románul, olaszul, angolul, németül és franciául - fűzte hozzá az igazgató. A múzeum történetéről elmondta, hogy 1964-ben helyezték a faluba szolgálatra Zosim Oancea ortodox papot és az ő ötlete volt, hogy gyűjtsék össze a környék üvegikonjait. Bánát, Brassó, Fogaras és a Szeben megyei falvak adták össze az 1969-ben alapított múzeum alapanyagát. Ma már 600-ra tehető az egyedülálló mestermunkák száma, a legkorábbi 1694-ből való.

Az ikon görögül eikón, amely képet, képmást, bizánci szentképet jelent. A görögkeleti templomokban a szentek képeivel borított fal választja el a szentélyt a templom hajójától. Az üvegre festett ikonok egy csoportja Krisztust, a születést, a keresztelést, az utolsó vacsorát, a keresztre feszítést, a másik csoportja Máriát, a kisdedet, Szent Györgyöt, Szent Miklóst, Illés prófétát ábrázolja legtöbbször. A képek színei pedig zöldek, sárgák, földszínűek, kobaltkékek, vörösek és ezüstösek.
Az alapító ortodox papról elnevezett múzeumban az üvegikonokon kívül fatáblára festett szentképek, XVI. századi szláv liturgikus szövegek és a helyi kézművesek régi bútorai láthatók. A szibieli múzeumot évente 15 ezren keresik föl a világ minden tájáról - jegyezte meg Brindusa Armanka.